A milleniumi vasútvonal helyén épült Alpok-Adria kerékpárút kipipálva.
Először a számok:
83 km / 2138 méter szint / 18,3 km/h átlagsebesség. Nagyon jó ötlet volt a régi, már nem használatos, Monarchia által épitett vasútvonal műtárgyait felhasználni. Nagyon hangulatos, és jó minőségű kerékpárút vezet át ezen a páratlan vidéken. Viaduktok keresztezik egymást mindenütt, és a régi alagutakon, völgyhidakon át tekerve csodás élményben volt részem .
Sok helyen felújított állomásépületek, vasúti őrházak várják a kerékpárosokat.
.Többszáz méter magas sziklákról alázuhanó patakok, égkék színű folyók tették szebbé az utamat.
Persze kellett is, mert 40 km-t kellett folyton csak felfelé nyomni. És az Alpok nem játszik. Szintkülönbség van bőven.
Áldom a Monarchia egykori vasútépítő mérnökeinek precizitását, nagyon egyenletes a pálya. Egyenletes sebességgel lehetett tolni felfelé. A pálya 1-6%-os emelkedésű. Azután lefelé meg tömény élvezet. 30-35 km/h erőfeszítés nélkül 😀
Az egész megkoronázásaképpen pedig a Monte Lussari – ami bevallom, nekem télen 50 centi hóval jobban tetszett, sokkal varázslatosabb volt. De ma sem lehetett panaszom. Kaptam az energiát rendesen.
(u.i. Köszönöm Kati a pár évvel ezelőtti túraleírásodat! Azt elolvasva kezdtem elhinni, hogy én is meg tudom csinálni.)
Fotóalbumot ITT találsz.