Pápa-nézés a Somlóról…

…majd egy Somlói Pápán 😉

Igeeeeen, az időjárás kedvesre váltott, a hétvége pedig túrára alkalmas lett. Így hát újabb helyszínnel bővült országjáró túrasorozatunk. Kicsit azért rezgett a léc az esők miatt, szóval oda jöttem, ahol még volt szállás kiadó az utolsó pillanatban…. októberi ajándék nap.

Magyarpolány – eddig mindig elhajtottam mellette a 8-ason. Ma viszont itt kezdtem a túrát; indulásképpen a Kálváriához hajtottam.

A késő barokk kálvária 1780 körül épült, majd 1855-ben megújították. Már messziről feltűnik a tájban, kiemelkedik környezetéből.

Az öt, sátortetős stációban életnagyságú, festett faszobrok állnak. Ezek a fájdalmas rózsafüzér öt titkát jelenítik meg. 

 A kálváriára 153 lépcső vezet fel. A feljárónál áll a Fájdalmas Szűz 1901-ben emelt kőszobra, ugyanitt láthatjuk azt a keresztet, amelyet az Amerikába induló 107 polányi adományából állítottak, s ezért “amerikai keresztnek” is nevezik. A Kálvária-dombon megtekinthetjük a Fájdalmas Szűz kápolnáját, melyet 1910-ben épített Weber zirci kőműves neogót stílusban.

A dombról elénk tárul a falu, a környező hegyek, a bakonyi táj látványa.

A Kálvária-dombról a régi faluszerkezetet felidéző Petőfi utcán ereszkedtem le. A műemlék utcát a bakonyi népi építkezésre jellemző boltozatos tornácú, mellvédes, oszlopos hosszú kőházak alkotják, amelyek általában két házzal készültek a régi családi viszonyoknak megfelelően.

Utamat egy másik olyan irányba folytattam, amelyet eddig – szintén csak messziről nézegettem – irány a Somló-hegy!

Ez a tanúhegy 431 méter magasra emelkedik, fenséges tömbje már messziről látható.

Magyarország legkisebb borvidéke, ahol jelenleg 600 hektár telepített szőlő terem. A somlói bor hírneve egykor a tokajiéval vetekedett, elsősorban annak köszönhetően, hogy a tüzes, savakban gazdag és testes somlói borok jól tűrték a szállítást.

Jellegzetes bazalt vulkanikus tanúhegy, lepusztulását elősegítette a szél: a Pannon-tenger megszáradt üledékét felkapva hatalmas felhőkben szállította dél felé, egyre jobban letarolva az eredeti felszínt, de a megkeményedett lávával, bazalttal nem bírt. A területen keresztülrohanó csapadékvíz, a patakok, folyók vize is rombolta a felszínt egyre jobban mélyülő medrével. A térszín lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett.

Somlói vár Doba mellett található, a bazaltos Somló hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben. A várat régen nehezen lehetett megközelíteni; a déli oldal előtt egy nyolc méteres száraz árok található, mely egyik végén egy szakadékban, másik végén a hegyben végződik. 

Rengeteg szőlő, pincészet van a hegyen; a legtöbb helyen serénykedtek, folyik a szüret.

Egy rövid szakaszon 18%-os emelkedő állta utamat; ezen feltoltam, de még így is fújtattam rendesen.

Erőfeszítéseim jutalma: a tájkép!

A Somlóról látható a 20 kilométerre fekvő Pápa is.

Bazalt-képződmények a Somlón

A Balaton-felvidék irányába is szép a kilátás.

Nekem úgy tűnik, jó lesz a termés, eredményes szüret várható. Lassan elbúcsúztam a Somlótól, legurultam róla, és északnak fordulva folytattam utamat.

Utamat hosszú kilométereken keresztül őszi kikericsek szegélyezték. Közben feltámadt a délkeleti szél, ezen vitorlázva elég hamar eljutottam az első pihenőhelyig, Kemeneshőgyészre. Itt egy kis családfa-kutatást, nyomozást csináltam a temetőben, majd energiát vettem magamhoz. Pihenőm után a következő cél: Pápa felé indultam. Innen már nem volt olyan kellemes a szél, legtöbbször telibe/szembe kaptam.

A Várkert Pápa belvárosának legnagyobb összefüggő zöldfelülete, területe mintegy 17 hektár.. A várkert jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi területnek számít. Ezt a kis őszi erdőt megkerülve a belvárosba hajtottam.

A Szent István vértanú templom a Fő téren. A tér másik oldalán pedig egy nagyon fontos dolgot kellett cselekednem; be kellett ülnöm egy cukrászdába – hogy az útközben már jó előre kitalált bejegyzés-címet érvényre juttassam 😅

Pápa, Fő tér, főszerepben a Somlói galuska

Így elégedetten, s eleget téve a kötelességemnek, nyugodt szívvel indultam neki az út utolsó szakaszának.

A pápai református templom  Magyarország negyedik legnagyobb kálvinista temploma. A Dunántúlon a legnagyobb. Tornyai 54 méter magasak.

Pápa városát elhagyva ismét szemben találtam magam a széllel, emellett el kellett kezdenem visszakapaszkodni a Bakonyba, ezen a szakaszon szükség volt a kötelező 😅 Somlói által kapott energiára is.

Az utolsó szakaszon szép, lassan alkonyodó fényekben fürdőző erdőkön át tekertem vissza. Kellemes nap volt ez, az utolsó pillanatban történt szervezéshez képest pedig nagyon jól sikerült a túra, sok élménnyel gazdagodtam ma is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük