Címke: murau

Élménymotorozás

és végre eső nélkül

A mai napon észak felé vettük az irányt. Indulás után egy szép kisvárosban, Oberwölzben álltunk meg először. Itt a belvárosi üzletsor egyik kirakatánál megtankoltunk 🙂

Tankolás után a Kulm-i sísánc felé indultunk. Liezen mellett egy csudajó kis torlódásba futottunk bele, de leküzdöttük, és ezután már hamar odaértünk. A síszezon így július végére már elmúlt, ezért aztán nem találtunk nyitva semmit a vécén kívül, tehát a mászás és a libegőzés elmaradt 🙁

Kajálgattunk, beszélgettünk, csináltunk pár fotót, majd a társaság úgy döntött, hogy a Sölkpass felé vesszük az irányt. Még mielőtt a hágóra elkezdtünk kapaszkodni, előtte még megálltunk a Bräualmbach és a Grossölkbach folyók összefolyásánál épített duzzasztógátnál, ami fölé ki lehet sétálni, és elég pazar látvány jutalmazza az embert.

Aztán már indultunk is tovább…. Ki-ki vérmérséklete szerint csapatta végig a hágó csúcsáig; fenn találkoztunk, és fotós, gyönyörködős szünetet tartottunk. Nehéz szavakba önteni, milyen a látvány – én mindenkinek azt javaslom, aki még nem járt erre, hogy egyszer jöjjön el a Magas-Alpokba, nem fogja megbánni. A környék lenyűgöző, az infrastruktúra szuper.

Miután kigyönyörködtük magunkat, leereszkedtünk a hágó déli oldalán. Következő úticélunk a Günster-vízesés volt Schöder mellett. Maga a vízesés páratlan látvány, de mellette még egy mini állatkert is található állatsimogatóval, mely még egy külön program 🙂

A vizes és simogató élmények után pedig Murau felé vettük az irányt. Egy tankolás erejéig itt is megálltunk, majd a jól megérdemelt vacsora felé vettük az irányt.

A mai nap nagyon a kedvemre való volt; volt benne jó sok élménymotorozás, és sikerült végre elég sok fotót is készíteni – azokból sosem elég – mert motortalan téli napokon jó ezeket visszanézni, újraélni.

A túrán készült fotóimat ITT tudod megnézni, illetve az alábbi képre kattintva megnézheted a tekergésünket animáción.

Újra nyeregben

Ezúttal nyugatra….

Az M1 győri pihenőjében találkoztam az utazni vágyó társasággal. Egy előre nem tervezett baki miatt pihenésel kezdtük az utazást 😉 Jól rápihentünk az útra indulás előtt. Kellemes hangulatban, anekdotázással, meséléssel töltöttük az időt – majd délután 3-kor nyeregbe pattantunk, és elindultunk Sankt Peter am Kammersberg nevű úticélunk felé. Az időjárás kitett magáért; 30 fok körüli menetszéllel hűtöttük magunkat. Azért jól esett néha megállni és ledobni a cuccot egy kicsit,,,,,

Félút környékén aztán elkezdtek vészjóslóan gomolyogni a fellegek -meg is álltunk öltözni az esőruhába. …..ami indokolt is volt, mert kábé 5 kilométeren belül beértünk a felhők alá, előszőr gyengédebben – majd egyre hevesebben simogatott minket az eső. Szerencsére, mire igazán rákezdett, addigra elértük az alagutakat, melyek 1-5 km hosszban óvtak minket az ázástól- közben lerázhattuk magunkról a vizet. Húsz kilométernyi vegyes ázás után kiértünk a felhő alól; így aztán az esőruha száradására is jutott idő 😉 Este 8 körül értünk a szálláshoz; ez egy egész csinos fogadó egy tájba illő régies épületben.

Itt meleg vacsorával vártak minket, ami nagyon jólesett; és persze megittuk hozzá gyorsan a napisört 😀 Sankt Peter am Kammersberg amúgy egy nagyon szép kis falu.

Így jóllakva, és nem szomjasan , elégedetten térhettünk nyugovóra…..

Ha a képre kattintasz, egy kis animáción megnézheted, hogyan értük el a hegyeket – és kanyarogtunk köztük….